2017. január 29., vasárnap

Stoker - Jó adag személyiségzavar és szexuális feszültség


"Én hallom, amit mások nem hallanak. Én meglátok olyan apró, távoli dolgokat is, amiket normál esetben senki észre sem vesz. Kifinomult érzékelésem, a régóta tartó sóvárgás gyümölcse. Mindig arra vágytam, hogy megmentsenek, hogy kiteljesedhessek. Ahogy a szoknya is a széltől lebben, úgy én sem csak magamtól lettem olyanná, amilyen vagyok. Az öv, amit viselek apámé. A blúz, amit körülölel anyámé. A cipőt a nagybátyámtól kaptam. Ez én vagyok. Ahogy a virág sem maga választja meg a színét, úgy mi sem vagyunk felelősek azért, mi lett belőlünk. Csak az lehet szabad, aki tisztában van ezzel. És felnőtt válni annyi, mint szabaddá válni."





Tia: Szóval, aki nem ismerné fel az angol címet vagy ezt az idézetet, most a 2013-as Vonzások című filmről hoztunk nektek egy kis bejegyzést. 

Aki még nem látta, de tervezi, és nem szeretne SPOILEReket az csak saját felelősségre olvasson tovább!

A film egy fiatal lányról, Indiáról szól, aki a tizennyolcadik születésnapján egy szörnyű hírt kap "ajándékba": az édesapja, aki egyben a legjobb barátja is, halálos kimenetelű autóbalesetben életét veszti. Ez igen mély sebeket ejt a lányon; összeomlik benne valami, amit már nem lehet megjavítani. Ennek a tetejébe a temetésen felbukkan egy ismeretlen férfi, akiről aztán kiderül, hogy egy eltitkolt nagybácsi, akinek szándékában áll Indiával és megözvegyült sógornőjénél maradni huzamosabb ideig. A bonyodalmak pedig innen jönnek szépen sorban maguktól.
A film a fenti a monológgal nyit; engem személy szerint már itt megvettek kilóra, mert van benne egy kis rejtélyesség és lehet érezni, hogy a film folyamán ennek a kis nyitó beszédnek súlya és elég nagy jelentősége lesz. Nem csak a szöveg fogott meg rögtön, hanem maga a képi világ is. Kellemes hangulatú naplemente, India libegő szoknyája, enyhe szellőtől hajladozó fűszálak és egy piros virág. Nincs rá más szó csak az, hogy gyönyörű indítás.





Cherry: A kezdésnek valóban nagyon jó volt az asztenoszférája, egyben össze is zavart. Nem is igazán figyeltem rá először, ezért csak később esett le, hogy a lány az elején elmondja, hogy a cipőt a nagybátyjától kapta.
Én legelőször Indiáról szeretnék írni, akit a filmben Mia Wasikowska alakít. Szerintem Mia tökéletes volt erre a szerepre, nagyon jó színésznő és igazán jól hozta a karaktert, megalapozva ezzel a hangulatot. India nagyon furcsa lány, azonban nekem éppen ezért tetszett a karaktere. Bár a filmben nincs kimondva, én utána jártam kicsit, és feltételezhető, hogy Indianak skizotíp személyiségzavara van, a későbbiek alapján pedig egy kis pszichopata gén is bele csöppent a személyiséglevesébe. A lány csendes, alig beszél, nem szereti ha hazaérnek, olyan, mintha nem is ebben a században élne, nincsenek barátai, néha hallucinációi is vannak, bár számomra nem volt tiszta, hogy ezek tényleg azok-e, vagy csak a nézők összezavarására irányuló filmes eszközök. 
India és nagybátyja, Charlie között - a remek színészeknek köszönhetően -, már a kezdetektől fogva megvolt az a bizonyos kémia, annak ellenére, hogy a lány az elején inkább gyanakvással és megvetéssel fordult a férfi felé. Ahogy a történet haladt előre és India felfedezte, hogy valójában mennyi közös van bennük - és itt most nem hobbikra vagy ruházati ízlésre gondolok, - egyre jobban felizzott közöttük a szexuális feszültség. India és Charlie ugyan azokon a géneken osztoznak, amik olyanná tették őket, amilyenek. 





Tia: Mia valóban tökéletes volt erre a szerepre. Szeretem a játékát és hallgatni, ahogy beszél; szerintem megnyugtató hangja van, ami a film baljóslatú hangulatával szép kontrasztot alkotott. Egyetlen egy dolog zavart vele kapcsolatban: a kontaktlencsék, de nem azért, mert rossz lett volna csak furcsa volt kék szemekkel látni.
India valóban egy érdekes karakter és elég különc személy, akinek (csakúgy mellékesen megjegyzem) imádtam a ruháit. Én legelsőre, azt hittem, hogy asperger-szindrómás, mert ugye annak is van több változata és elég sok tünetet produkált (testi kontaktus kerülése, kifinomult érzékszervek és a berögzült szokásai), de aztán egyre több olyan dolgot tett, ami ennek ellent mondott, így talán Cherry felvetése közelebb áll a valósághoz.
Abban is egyetértek, hogy a kémia India és Charlie között egyszerűen zseniális, azt vártam a film minden egyes percében, hogy mikor esnek egymásnak és ez csak is a zseniális színészeknek köszönhető. A három főszereplő (mert Nicole Kidman, mint az anyuka sem elhanyagolandó) nagyon ütősen elvégezte a munkáját és remek karaktereket keltettek életre.






Cherry: A történet elején Charlie bácsi még India anyjával flörtölt, amit az anya, Evelyn nem is bánt, sőt. Abból, ahogy az elhunyt férjéről beszélt, könnyen kitalálható, hogy már nem volt olyan meghitt a kapcsolatuk, mint annak idején, így Evelyn bűntudat nélkül össze jött volna Charlie-val az első adandó alkalommal. Persze Charlie kiszemeltje sosem a nő volt. India kezdetben eléggé negatívan viszonyult a nagybátyjához, mert: az idegen volt, sosem hallott róla, betört az otthonába, és látszólag az apja helyébe akar lépni az anyja oldalán.
Indiának a házon kívül is volt élete: végzős gimnazista lévén. Az osztályban sosem beszélgetett senkivel, pár srác folyton piszkálta, kivéve egyet, aki kezdetben a megmentő herceg szerepében tetszelgett. Charlie bácsi a sok iskolás lány örömére, minden nap megvárta Indiát a gimnázium előtt, de a lány sosem szállt be a kocsijába, inkább busszal utazott.
Az első gyanús pont a történetben a komorna eltűnése volt, akit - egy Charlie-val lezajlott veszekedése után - sosem láttak többé. Pedig közelebb volt, mint gondolták volna.
A második gyanús dolog, és az első nagyobb fordulópont a történetben akkor következet be, mikor Charlie-ék nagynénje beállított a házba. A család és a barátok mind úgy tudták, hogy Charlie egy világutazó, aki az elmúlt pár évben Európát járta, ezért nem volt sosem otthon. Mikor Evely szóba hozta, hogy milyen kedves Charlietól, hogy hazautazott Európából a nő megdöbbent és kérte Evelynt, hogy beszéljenek négyszemközt, de erre sajnos nem került sor. Itt már nagyon gyűlt a feszültség és a félelem a levegőben; a nő nem maradt a házban, inkább szállodába ment, és hamis címet adott meg Charlie-éknak, de a férfi így is rátalált.
Ebben a jelenetben derült fény arra, hogy Charlie-nak milyen a valódi jelleme, és itt jött el az a pont is, ami nekem igazán tetszett ebben a filmben, az pedig India reakciója. Itt jelentkezett a nyilvánvaló hasonlóság kettejük között, ugyanis, még egy átlagos thrillerben itt kezdődne a lány és a család rettegése a férfitől, ebben a történetben nem ez a helyzet. Mert India nem egy átlagos lány.





Tia: Abban a bizonyos jelenetben, amikor Charlie megtalálja a nagynénit egy lepukkant kis motel telefonfülkéjében, megtudjuk, hogy mi is volt olyan gyanús eddig Charlie-ban, ugyanis a férfi egy végleges módszerrel megakadályozza a hölgyet abban, hogy leleplezze őt India és Evelyn előtt. Nemes egyszerűséggel kihúzza az övét a nadrágból és a kihalt környéken észrevétlenül megfojtja a nőt, majd eltemeti. Ugyan ezekben a pillanatokban India lelátogat a pincébe egy kis fagyiért, de nem várt meglepetés fogadja a fagyasztóban, ami nem más, mint a komorna holteste, és mint - ahogy Cherry is írta - normális esetben, ezután jönne a pánik, viszont India úgy tesz, mintha mi sem történt volna és elhagyja a pincét. Ezután szerintem önmaga sem tudja, mit érez.
A másnap következő események meg is jelenítik a lányban lévő kusza érzelmeket.
Az első, amit látunk az az, hogy szeretné elkerülni Charlie-t, így iskola után, mikor a férfi a parkolóban várja, ő inkább egy másik kiutat választ az épületből, ami azt jelenti, hogy el kell haladni az őt piszkáló fiúk előtt, aminek az lesz a vége, hogy a lány egy ceruzát állít az egyik srác kezébe és közben a megmentő hercegnek hitt fiú is a segítségére siet. 
Ez a ceruzás este az, ami szerintem felébreszt valamit a lányban, hiszen látjuk, amint lehegyezi a véres részt róla, majd olyan pozícióba emeli, mintha leszúrni készülne vele valakit, majd jön a zongorás jelenet, ami engem meglehetősen zavarba hozott. India helyet foglal magányosan, gondolataiba mélyedve a zongora előtt és elkezd játszani, amihez pár másodperc múlva  a nagybátyja is csatlakozik.






Cherry: A film egyik legszenvedélyesebb jelenete zajlik le a zongora mellett, mikor a két szereplő duettbe, vagyis inkább zongora párbajba fog. A zene intenzitásával a feszültség is nőni kezd, és amikor Charlie átnyúl India válla fölött, hogy elérje a túloldali billentyűket, India lábai megremegnek és arcáról tisztén leolvasható a szexuális élvezet majd annak beteljesülése. A zene hirtelen hallgat el. Charlie bácsi hagyja abba először a játékot, majd egy pillanat alatt eltűnik India mellől, mintha ott sem lett volna. Talán mert nem is volt ott? Itt megjelenik a film számos szimbólumai közül egy igen csak érdekes: a pók, amely a film kezdetén India lábán mászik, majd a zongorajáték után a lány lábai közé is besurran. A pók jelképezheti a szexualitást, de egyes elméletek szerint akár magát Charlie-t is. Ugyanígy a zongora is egy jelkép, szintén szexuális jelentése van. India cipői szimbolizálják az idő múlását, India nővé érését. A lány jelleméből kiindulva feltételezhető, hogy még szűz és Charlie váltja ki belőle az első szexuális fellángolást.




India egy jelenetben úgy dönt, hogy ki akar szabadulni a házból, ezért egy helyi étkezdénél (?) találkozik a mi kis hercegünkkel, majd sétára indulnak az erdőbe. A srác először kedves a furcsa lánnyal, de aztán felszínre kerül a valódi énje és leteperi Indiát, a lány minden ellenkezése ellenére. Szerencsére Charlie időben bukkan fel és megmenti a lányt. De hogyan? A jelenetben a férfi ismét az övéhez nyúl, aminek egyébként elég nagy szexuális töltete van, annak ellenére, hogy tudjuk, semmi erotikus tartalma nincs annak, ami ezek után következik. Charlie elkapja a srácot az övével, megkötözi, majd hagyja Indiának, hogy az megrugdossa a fiút. A következő jelenetben India a zuhany alatt áll, megrendülve, sárosan; és visszaemlékezik arra, ami valójában történt.
A valóságban a fiú a lányon feküdt, mikor Charlie a nyaka köré tekerte a szíját és megölte vele a srácot. Itt kezdődött el Charlie és India közös keringője, mikor is együtt ásták el a holttestet, majd egy szabályos gömb alakú követ gördítettek a sírra. Elég sok ilyen gömb hevert szanaszét a réten, felásott kis parcellák felett. India sír, a gyilkosságra gondol, majd mindezek után és közben a lány magához nyúl, össze kötve ezzel a halált és a szexuális élvezetet. 




Tia: Ezután pedig India életében először felveszi azt a csipkés, selyem hálóinget, amit az anyja vett neki, és ez is egy újabb jelzés, hogy a lány kezd nővé érni. Fürdés után fel is megy az anyjához, aki elég nyilvánvalóan reagál és még a vak is látja, hogy Charlie-ra várt.
A film elejétől kezdve világos, hogy India és Evelyn kapcsolata nem egyike a szoros anya-lánya kapcsolatoknak, és ez a jeleneten is érződik. Idáig Evelyn tett apróbb próbálkozásokat arra, hogy közelebb kerüljön a lányhoz, most viszont India igyekszik közeledni felé; a maga módján elmondja, hogy történt ma este valami, ami ráébresztette arra, ki is ő valójában és miközben anyja haját fésülgeti, elhangzik ez a pár mondat:
"Azt hittem, apa szeret vadászni. De ma este rájöttem, hogy értem tette. Azt mondta: Néha rosszat kell tennünk azért, hogy visszatartson valami még rosszabbtól."
Ezzel a pár mondattal India beismeri magának, hogy élvezte a srác meggyilkolását és egy kis utalást is kapunk arra, hogy az édesapja valószínűleg látta a lánya és az öccse között lévő hasonlóságot, ezért igyekezett vele minél több időt tölteni és vadászni is. Azért hordta el, hogy elnyomja és megakadályozza, hogy előtörjenek a lányból  a gyilkos ösztönök.
 Az anya ugyan nem tudja, mire utal a lánya, de mintha a zavarba jönne, talán kicsit még meg is ijed, más felé tereli a témát. India ki szeretné takarítani az apuka volt irodáját, amit ezért meglátogat, és igen érdekes levelekre bukkan, valamint arra is fény derül, mit szeretett volna a nagynéni elmesélni.





Cherry: Először nagyon aranyosnak tartottam a dolgot; India talál egy nagy halom levelet Charlie bácsitól, amit neki címeztek és a világ számos pontjáról küldték azokat. Charlie mindig élménybeszámolót tartott szeretett unokahúgának, akivel addig még sosem találkozott, mégis úgy ír róla, mint a kis drágájáról. Az esemény akkor vesz egy komoly fordulatot, mikor a lány a lépcsőn felfelé menet észreveszi a feladó bélyegzőjét a borítékon. Minden levelet ugyan onnan, egy intézetből küldtek. Kiderül, hogy Charlie sosem volt külföldön, sőt kisgyerek kora óta az intézetből sem tette ki a lábát. Fény derül rá, hogy ki Charlie és mit is tett a múltban.
Annak idején hárman voltak testvérek, három fivér. Charlie-ban már pici korában megvolt a gyilkos hajlam, ezért, amikor egy alkalommal a bátyja nem figyelt, ásott egy gödröt a csúszda alá, amibe a kisöccse belepottyan. A következő jelenetben a kisöcs nincs sehol, a gödör is eltűnt, helyén Charlie épp egy homokangyalkát csinált, minden megbánás nélkül.
Charlie ezek után került az intézetbe, majd India tizennyolcadik születésnapján a bátyja kihozta őt a helyről; vett neki egy lakást New Yorkban, mindent elrendezett számára, de a családja közelébe nem engedte. Charlie erre dühös lett és agyonverte bátyját egy kővel és elindult Inidáék felé. Ez a valóság a kitalált autóbaleset története mögött. Charlie egész végig arra várt, hogy India végre tizennyolc éves legyen, hogy felnőjön, és együtt lehessenek. Nyilván hallott Indiáról a bátyjától és rájött, hogy a lány olyan, mint ő; nekik együtt kell lenniük.






Tia: Mint kiderül, nem csak leveleket küldött a lánynak, hanem ajándékokat is, és itt jön képbe a komorna és, hogy honnan is ismerték egymást, valamint a veszekedés tárgya. Charlie ugyanis minden évben küldött valami ajándékot a komorna segítségével Indiának egy fehér dobozba csomagolva, ami sárga szalaggal volt átkötve. A lány azonban mindig is abban a hitben volt, hogy ezek édesapja ajándékai; amikor Charlie ezt megtudta veszekedtek és végül megölte az idős hölgyet. Ennek pedig azért van jelentősége, mert ezekkel az ajándékokkal juttatta közelebb a lányt önmagához, hiszen az utolsó ajándék az a kulcs volt, ami a leveles fiókot nyitotta.
Miután Charlie bevallja a lánynak, hogy ő ölte meg az apját India elküldi őt, kiabál vele és elzavarja. A férfi összeszedi a dolgait, de mielőtt akár egy lépést is tenne, elő veszi az utolsó ajándékot, amit a lánynak szánt, egy magas sar cipőt és fel is húzza azokat a lány lábára. Ez tulajdonképpen annak a szimbóluma, hogy Charlie segít a lánynak abban, hogy végre nővé válhasson. Aztán egy pillanatra újra kialakul közöttük egy meghitt, intim pillanat, amit a csengő hangja szakít meg.
A helyi sheriff érkezik hozzájuk és a srác után nyomoz, akit Indiáék már eltemettek egy ideje a hátsó udvarban. Itt a lány megtehetné, hogy bosszúból mindent bevall és börtönbe juttatja a nagybátyját, de ehelyett a randinak kreál egy kamu befejezést, ahol állítása szerint a gonosz herceg a kellemesen együtt töltött idő után haza indult.
A sheriff ugyan látszólag nem fog gyanút, de Charlie szerint nem szabadultak meg tőle végleg, ezért jobb lenne, ha India összeszedné a holmiját és elmennének jó messzire, és együtt új életet kezdenének.



Cherry: Erre a pontra elérve, szinte teljesen elfeledkeztem arról, hogy van még egy ember a házban, és mintha Indiáék is megfeledkeztek volna Evelynről, de ő még mindig ott volt. Nézte, hogy a lánya hogyan készül elmenekülni a nagybátyjával; az egész elég szürreális volt. Aztán teljes letargiában elmond egy monológot arról, hogy az anyáknak szeretniük kellene a lányaikat és fordítva, de ő személy szerint alig várja, hogy az élet darabokra tépje Indiát. Majd próbálja elcsábítani Charie-t; kéri, hogy inkább őt vigye magával, de Charlie inkább a nő megölése mellett dönt. Földre teperi, majd Indiát szólongatja, hogy jöjjön és nézze, hogy hogyan végez Evelynnel. India fel is bukkan egy vadászpuskával a kezében. Farkasszemet néz egymással nagybáty és unokahúg, majd Charlie letekint India lábára és látja, hogy a tőle kapott magas sarkút viseli, amiből azt szűri le, hogy a lány az ő oldalán áll, és pár másodpercig a néző is ezt hiheti, de aztán bumm. A puska elsül, Charlie meghal, az anya megmenekül, India csomagol és miután elásta a holtestet, egyedül indul el arra az útra, amire eredetileg Charlie-val ment volna.
A zárójelenet tulajdonképpen a film kezdete, kibővítve, megkapva valódi jelentését. Indiát megállítják gyorshajtásért, ami persze szándékos volt; fel akarta hívni magára a sheriff figyelmét. India el akarta varrni a szálakat, így megölte a rendőrt, annak vére színezte vörösre a film elején látható virágokat, és így már teljesen érthető, mit is takart a történet kezdetén elhangzó monológ.
India megbosszulta az apját, majd egyedül indult útnak, immáron önmagaként, valódi énjét el nem nyomva.




Tia: Ez a keretes szerkezet pedig nagyon szép lezárást ad a filmnek, és ad egy jó adag gondolkodni valót a nézőnek, hiszen India az arcunkba vágja azt, hogy nincs beleszólásunk abba, hogy kivé válunk, az hogy kik/mik leszünk csak is azon múlik, hogy milyennek születünk és, hogy mások milyen hatással lesznek ránk. Azon a kérdésen pedig, hogy ez valóban így van-e, el lehet egy ideig elmélkedni.

Cherry: Minden esetre, nekem nagyon tetszett ez a film, mind a hangulata, mind a történet és a színészi játék. Én magyar szinkronnal láttam, és annak ellenére, hogy inkább az eredeti változatokat pártolom, szerintem ebben az esetben a magyar szinkron nem vont le a film értékéből, jól megőrizte a hangulatát.


A véleményeteket nyugodtan osszátok meg velünk kommentben. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése