2015. január 31., szombat

Juste Florence - Próba az életre - Kritika

Szia! 

Mikor megnyitottam a blogodat egy szón rögtön megakadt a szemem. A színházon. Ezek után rögtön meg is mondtam a többieknek, hogy én szeretném írni a kritikád, pedig nem is tudtam miről szól a blogod.
Rólam ugyanis tudni kell, hogy imádom a színházat, aminek már négy éve én is a tagja vagyok. Igaz, hogy csak egy kis színjátszó csoport keretein belül és nem hivatásos színházi emberként, de maga a világ egy és ugyanaz. Ezt a világot pedig igen jól átadod az olvasónak az írásodban. Esetleg te is színészkedsz?
Csak, mert nekem ez jön le. Ezt az életérzést (mert, hogy ez teljes mértékben az) csak az tudja leírni, elmondani és éreztetni mással, aki valamilyen formában beletartozik.

A történet főszereplője Csataki Lili, egy félénk, önbizalom hiányos lány, akit a szülei rávesznek, hogy jelentkezzen egy színjátszó kőrbe, hátha ez segít, majd neki, hogy magabiztosabb, bátrabb legyen. A lány vonakodik ugyan, de végül beleegyezik. A színházat egyből megszereti és olyan emberekre, barátokra talál, akik segítenek neki levetkőzni a félénk, önbizalom hiányos oldalát.
Lili egy igen érdekes személyiség. Nagyon szeretne magabiztosan járni kelni a világban, de ebben folyamatosan megakadályozza magát. Jó volt olvasni, azokat a belső kis harcokat, amiket saját magával vívott. Szépen kidolgoztad a személyiségét.
A többi karakter is szimpatikus bár róluk, még nem igen tudtunk meg sok mindent, mivel Lili is csak most kezdi megismerni őket. Remélem az ő estükben is olyan szép munkát fogsz végezni személyiség ügyileg, mint Liliében.
Maga a történet pedig nagyon jó és ötletes, mégis egyszerű. A színházi világot szerintem nagyon jól visszatükrözi. Amikor színházi emberek között az tényleg, olyan mintha egy másik világban lennél, ahol ha elrontasz valamit nem leszídnak és elküldenek melegebb éghajlatra, hanem szépen elmagyarázzák mit rontottál el és segítenek, hogy később jól csináld. Egyszerű megtalálni velük a közös hangot is és nem kell sok idő ahhoz, hogy a barátaidnak mondhasd őket, mert nyitott és közvetlen emberek. Egyszóval egy másik univerzum, ahol minden más és az lehetsz, aki igazából vagy és amikor játszol, akkor pedig bárki és bármi. Te pedig, ezt teljesmértékben érezteted az olvasóval.

Összességében, nagyon jó és élvezhető.
A helyesírásod is rendben.
Én, ezt bárkinek tudom ajánlani főleg azoknak, akik szeretik a színházat és teljesmértékben át tudják érezni.
Csak így tovább!
Puszil: Glamy

2 megjegyzés:

  1. Szia! :) Köszönöm a kritikát! :) <3
    És igen, én is színészkedem, teljesen bele vagyok szerelmesedve ebbe a világba. <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :) Nincs mit. Hát ebbe a világba nem lehet nem beleszeretni! :D

      Törlés